Ahol az iszap az Úr ...

A horgászat eredményességét rengeteg minden befolyásolja. Bár sokan a természet szeretete miatt mennek ki a vízpartra, azért ha sok az eredménytelen horgászat, az kedvüket szegi. Az eredményességet sok esetben nagyon apró dolgok tudják befolyásolni, ilyen a megfelelő felismerés, a megfelelő mederviszonyok felmérése.

Mélység titka

Fontos lehet még a mederfenék feltérképezése előtt, hogy milyen mélyen horgászunk. A pontos méréshez mindenképpen csónakba kell szállni. Ez a legtöbb esetben nem kivitelezhető, ezért van egy elterjedt módszer, ami nem pontos, de sok esetben jó viszonyítási alapot ad. A lényege, hogy a méréskor mindig ugyan akkora súlyt (30 g cseppólom) akasztunk a végszerelékre. Becsobbanás után pedig számoljuk mennyi idő alatt (másodperc) ér feneket, mindenképpen megfeszített zsinórral. Az ólom fenékre érkezésének jelen, amikor meglazul a zsinórunk. Ezekből a számolásokból ki tudjuk következtetni, hogy a különböző távolságokban milyen mély lehet a víz. Az egyszerűség kedvéért egy szám nagyjából egy méter. Ha valahol drasztikus mélységbeli különbséget találunk, akkor ott érdemes kezdeni a fenék letapogatását.

A vizsgálat

A mederfenék feltérképezéséhez a lehető legjobb választás a feederbot. A spicc nagyszerűen mutatja a mederfenéken húzott kisebb nagyobb ólomsúly döccenését. Ezekből a jelekből kis gyakorlással hamar rájöhetünk, milyen talaj az, amit vizsgálunk. Íme, pár példa! A kemény talajon húzott súly, akadásmentesen jön. Ezzel szemben az iszapban a súly nehezen, úgymond nyúlósan indul el. Ha iszapba dobjuk a súlyt, akkor az az első húzásnál nagyon nehezen indul meg. A kavicsos talajon apró döccenésekkel mozog az ólmunk. Ha törmelékkel találkozunk, akkor abból jó eséllyel marad a súlyon. Ezek a legfontosabb jelek.

Tippek:

• A medertérképezéshez ajánlott a csepp vagy gömb ólom, 30-50 gramm méretben. Ezek mutatják a legjobban, hogy milyen egyenetlenségek vannak a mélyben.
• Ha valaki nagyon precíz szeretne lenni, akkor a dobra fonott zsinórt tölt. Ezeknek a zsinóroknak nincs nyúlásuk, ezért „full contact” módon közvetítik az ólom mozgását.
• Az előttünk lévő területet legyező formában érdemes feltérképezni, és ha valahol ígéretes területet találunk, akkor támpontot kell keresni a szemközti partoldalon.
• Ha változatos a mederviszony, akkor érdemes a határvonalakat meghorgászni.

Aztán amikor sikerült felmérni a medret, akkor tudunk tovább lépni. Egyszerű helyzetünk van, ha nincs iszap. Azonban ha csak iszapot találunk, akkor különböző furfangokat kell bevetnünk. Egyszerűnek tűnne, ha másik helyet keresnénk inkább, de nem minden esetben kell ezt megtennünk.

Tirolifa

Nem szentségtörés, ha más módszerekből próbálunk ötleteket meríteni. Ilyen megoldás lehet a tirolifa használata. Ezzel a speciális ólommal elérhetjük, hogy a zsinórunk, vele együtt a csalink nem süllyed az iszapba. Egyszerűen nem húzza magával. Azért érdemes ilyen esetekben könnyű csalit, például kenyérrózsát használni. Ebben az esetben az etetést ugyan mellőznünk kell, de erre is van megoldásunk. Etessünk külön! Két etető dobást kövessen a tirolifás végszerelék. Az etetéshez a tirolifa helyére kapcsoljunk hagyományos „open end” kosarat. Majd ebből süllyedés közben rántsuk ki az lazára nyomott etetőanyagot. Így a könnyű csaliszemcsék jó eséllyel megállnak az iszap tetején.

Lebegtetve

Egyszerűbb megoldást is tudunk az iszapos mederfenékre. A csalinkat megemeljük valamilyen segédeszközzel. Ezt a megemelést többféle oldalról tudjuk megközelíteni. Az első, amikor az egész előkét emeljük, ilyen lehet a „helikopter” végszerelék használata, vagy egy vízigolyós összeállítás. A másik, amikor közvetlenül a csalit emeljük valamilyen segítséggel. Ilyen segéd „csali” lehet a pva hab, valamilyen puffasztott vagy extrudált gabona, esetleg kisebb parafa golyó. Ha lehet, a műanyag csalikat mellőzzük, mivel rengeteg természetes lebegtető áll rendelkezésünkre.

Tippek

• A felsorolt lehetőségeken kívül még az alábbi megoldásokat is érdemes lehet próbálni.
• Az előkét a végsúly fölé kötjük, ez a csalit magasabban tartja. Ez az un. helikopter végszerelék.
• Vízigolyó használata.
• Extrém könnyű feeder kosár (akár súly nélküli) használata 

Bármelyik megoldást is választjuk a legfontosabb a felismerés, hogy iszapos mederben horgászunk. Ha bárhonnan olyan információt kapunk, hogy az iszap vastagsága nagyobb, mint 15-20 cm, akkor mindenképpen keressünk másik helyet.

Jó horgászatot!

Kocsis László